Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


gripen

2008.12.22

JAS-39 Gripen

 

Kifejlesztés | Elektronika | Fegyverzet | F-16 vs. Gripen vita | Háromnézeti és metszetrajz | Műszaki adatok | Fotóalbum

 

Svédország önálló fejlesztésű, olcsón üzemben tartható többfeladatú könnyű harci repülőgépe. A legkisebb negyedik generációs vadászgép. A Saab, az Ericsson, a Volvo, a Saab Avionics és az FFV Aerotech fejlesztette. A gyártásban a BAe is részt vett a futóművek és a szárnycsatolás gyártása révén (2003-ban kivonult). A JAS a Jakt, Attack och Spaning hármas rövidítése, vagyis vadász, támadó és felderítő. 1988-ban repült először, a svéd légierő 1997-ben állította szolgálatba. Kis tömegéhez mérten óriási tömegű fegyvert lehet rá függeszteni: 8500 kg-t. (Összehasonlításul: a Eurofighter csak 6500 kg-t.) Ez éppen a duplája, mint elődjének, a JAS-37 Viggennek. Kacsa előszárnyas, deltaszárnyú gép, mint a többi új fejlesztésű európai gép, a Eurofighter és a Rafale, vagy elődei, a Viggen és a J-35 Draken (utóbbi előszárny nélkül). Ez kitűnő manőverező képességet ad neki. Alkalmas légvédelemre, amennyiben bevethetők repülőgépek, helikopterek és rakéták elfogására. Különösen rugalmas, Svédországban több száz ideiglenes támaszponton tölthetik és fegyverezhetik fel, országúton is fel és leszállhat (persze jó minőségű utakon).

Elektronikája: a Gripen híres kommunikációs rendszeréről, amely elengedhetetlen a svéd légvédelmi rendszerhez, amely a légi és földi célfelderítés és harcvezetés teljesen automatizált rendszere. A repülőgépek egymás között valósidejű adatcserére képesek, felderítő-támadó üzemmódban képes a felderítési információt továbbítani a a többi radarcsendben közeledő gépnek. Ericsson PS-05 nagyhatótávolságú pulzus-Doppler radarjával egyszerre tud felderíteni több célpontot és rávezetni a rakétákat akár látótávolságon kívül is (BVR), de a radar által szerzett adatok betáplálhatók a navigációs rendszerbe is, amely automatikusan a célhoz vezetheti a gépet. Funkciói: tűzvezető, lefelé néző, terepletapogató radar. Thales TSC 2000 saját-idegen felismerő rendszer. Széles HUD. ECM: EWS 39 integrált rendszer radarriasztó, csalikilövő rendszerrel, FLIR, lézertávmérő. Irányítása triplex fly-by-wire. A legfontosabb kapcsolók a gázkarra és a botkormányra vannak integrálva (HOTAS)

Fegyverzete: beépített radarirányítású 27 mm-es Mauser gépágyú, Sidewinder, Matra Mica, AMRAAM és Sky Flash légiharc rakéta. Felszíni célok elleni fegyverei között a Maverick mellett ott van a svéd fejlesztésű RBS-15F hajók elleni rakéta is. Bofors ARAK 70 mm-es nem irányított rakétakonténer. Csalikilövő. Felderítéshez külső konténerben magával vihet elektrooptikai eszközöket, amelyekkel és radarjával bármilyen látási viszonyok között képes az ellenséget felderíteni. A Saab együttműködik a nagyobb európai rakétagyártókkal, hogy új légiharcrakétákat (Meteor és IRIS-T) fejlesszenek ki a Eurofighterhöz, a Rafale-hoz és a Gripenhez.

Változatok: A: alaptípus; B: kétüléses gyakorlóváltozat; C: továbbfejlesztett változat fedélzeti oxigéngenerátorral, színes kijelzőkkel és légi utántöltési lehetőséggel. Svédországban 2002 szeptemberében állt szolgálatba. D: a C változat kétüléses változata.

Magyarországon nagy vitát váltott ki, hogy az amerikai F-16-ost, vagy a Gripent rendszeresítsék új generációs vadászgépként. A vita immár eldőlt, de azért idézzük fel a legfőbb érveket és ellenérveket. A Gripen ellen szokták felhozni érvként, hogy Svédország nem NATO-tagállam és sok eszköze nem kompatibilis a NATO-rendszerekkel. Ugyanakkor a BAE révén a gyártásban részt vesz a NATO-tag Nagy Britannia is. A kommunikációs rendszere kétségkívül nem NATO-szabványos, a nagyobb baj az vele, hogy Magyarországon nincs meg az a kommunikációs kapacitás, amelyet a Gripennel használni lehetne. Nálunk még mindig a rádión, szóban történő célra irányítás a szokás. A legfőbb ellenérv (a sajtó csak ezt ismeri), hogy nem utántölthető a levegőben. A következő generáció, a Batch-3-as már képes rá és az új kormány gondokodik is, hogy mi is a továbbfejlesztett változatból rendeljünk. Ez kétségtelen, de minek? Magyarországon a legnagyobb távolság 500 km, és őszintén remélem, hogy a NATO nem várja el tőlünk, hogy Irakba, meg Afganisztánba menjünk bevetésre (baloldali politikusok szerint igen, de az USA is megerősítette D-209 washingtoni látogatásakor, hogy nem). Elég drága is lenne, ugyanis a NATO-missziókban minden ország maga fizeti a bevetés költségeit. Csak egyetlen adat: az AMRAAM-ből egyetlen darab 300 000 dollár... Felvetettek még olyan érvet is, hogy a hagyományos bombákból az amerikai Mk-82-es, 83-as, 84-es olcsóbb, mint ezek svéd megfelelői. Ez sem győzött meg. Ami az F-16-os mellett szól, az pusztán az, hogy a NATO legelterjedtebb géptípusa. Viszonylag olcsón üzemeltethető, egyhajtóműves gép, de még mindig sokkal drágább üzemben tartani, mint a Gripent. Ráadásul a felkínált gépek azok a 15 éve konzerválva tartott alaptípusok lettek volna, amilyeneket az USA már rég nem használ. Műszerezettségük a '80-as évek eleji szintű, vagyis nem sokkal jobb, mint a mi MiG-29-eseinké. Azt is tudomásul kell venni, hogy békés időszakban élünk, amikor nem az a legfontosabb szempont, hogy a legdrágább haditechnikát tartsuk üzemben, hanem olyat, ami a polgári gazdaságot és a békés fejlődést elősegíti. Svédország vállalta a lízingdíj 100%-os ellentételezését a magyar gazdaságban. Ez a fő szempont. Sajnos a posztkommunista vezetésnél most is a kádári reflexek működnek, miszerint fegyverkezni és a nagy testvér (most éppen az USA hátsóját) fényesre nyalni.

 

A Gripen metszetrajza

 

Műszaki adatok

Gyártó: Saab (Svédország)
Hosszúság: 14,1 m (pitotcsővel együtt), kétüléses: 14,8 m
Fesztáv: 8,4 m
Magasság: 4,5 m
Szárnyfelület: 30 m2
Üres tömeg: 6622 kg
Tankolható üzemanyag: 2268 kg
Maximális fegyverterhelés: 8500 kg
Maximális felszállótömeg: 12 474 kg
Hajtómű típusa: Volvo Flygmotor RM12
Hajtóművek száma: 1
Hajtómű teljesítménye: 80 kN
Maximális sebesség: 1,8 mach, illetve szuperszonikus minden magasságon
Maximális fordulási sebesség: 30 °/s
Emelkedési idő 10 km-re (a fékek kiengedésétől): 3 perc
Maximális túlterhelés: +9 / -3
Szolgálati magassági határ: nincs adat
Szolgálati hatósugár: 800 km
Átrepülési távolság (póttankokkal): 3000 km
Fel- és leszállási úthossz: 400 m / 500 m
Fegyverfelfüggesztési pontok: 7: egy a törzs alatt, 4 a szárnyak alatt, 2 a törővégen
Személyzet: 1 fő
Hadrendbe állították: 1997
Bevetették: soha
Üzemeltető országok: Svédország, Dél-Afrika, 2004-től Magyarország, Csehország az árvíz okozta pusztítás miatt visszamondta 24 darabos rendelését
Ára: nincs adat
Ismert változatok: A és B (kétüléses), C (export verzió), D (a C változat kétüléses verziója lesz)

 

Fotóalbum
Klikkelj a képekre, hogy teljes méretben lásd! Figyelem, minden kép ugyanabban az ablakban nyílik

A gép törzsén jobboldalt látáható a gépágyú kis dudorja, baloldalt, a levegőbeömlő nyíláson pedig egy plusz felfüggesztési pontot
Bofors 135 mm-es nem irányított rakéták Saját képem a 2000-es farnborough-i airshowról
A Gripen korai elődjével, a J-35 Drakennel.  A külső hasonlóság szembetűnő A Gripen rugalmassága leginkább abban mutatkozik meg, hogy országúton is le- és felszállhat, ideiglenes támaszpontokon feltölthető és felfegyverezhető, mindezt igen gyorsan
A Gripen orrfutóműve 227 kg-os bombák dupla tartókon A JAS-39C pilótafülkéje. Ilyen kabinban fognak ülni a magyar pilóták is. Nagyon jók kidolgozott VRML-modell